Székely Mihály Általános iskola

HAT-KP-1-2024/1-000762

HATÁRTALANUL országos program keretében.

Magyarságunk közös kincsei – Tanulmányi kirándulás Erdélyben.

„Irodalmi és történelmi hősök nyomában kincses Kolozsvárott és környékén”

2025.április 8-11-ig két iskola kooperációjával – a pusztamonostori Hábor Gabriella Általános Iskola és a jászberényi Székely Mihály Általános Iskola 36 hetedik osztály tanulója és 4 tanára négy felejthetetlen napot töltött Erdélyben.

Az út során a tanulók a korábbi tanévek ismereteit élőben is megtapasztalhatták felkeresve a magyar történelem és irodalom neves alakjaihoz kötődő emlékhelyeket, városokat. Emellett a biológia és földrajz órákon tanult természeti csodákat is megtekinthették. A kirándulás célja, hogy tudatosuljon a nemzeti összetartozás érzése az átélt tapasztalatokon keresztül.

Előkészítő órák

A pályázatban foglalt vállalásnak eleget téve látogatást tettünk a Magyarság Házában Budapesten: 2025. 03. 19 és 20-án. Határon túli előadó segítségével a gyerekek az I. világháború következményeit ismételték át, majd a környező országok magyarlakta tájegységeinek neveit, a szórvány és többségi nemzet fogalmait tisztázták. Volt játékos feladat is. Végül egy rövid animációs filmmel a buszos utazás illemtanát és praktikus tudnivalóit foglalták össze.

A Digitális Barangoló és az Okosdoboz digitális tartalomtár felhasználásával földrajz, történelem és irodalom órán a programban feltüntetett települések geológiai, irodalmi és történelmi nevezetességeiről tanultunk. Virtuálisan végigjártuk azokat a helyszíneket, amelyeket az utunk során is érintettünk: Nagyvárad, Kolozsvár, Körösfő, Tordai-hasadék, Tordai sóbánya, Torockó, Nagyenyed, Gyulafehérvár. Felvettük a kapcsolatot egy általános iskolával, amely az előzetes tervhez képest változott, így a tordaszentlászlói Borbély József Általános Iskola lett. Összegyűjtöttük adományainkat, ajándékainkat, emellett prezentációt állítottunk össze a Jászság, Jászberény és a két iskola bemutatására. Néhány énekkaros tanuló jász népdalcsokrot tanult meg erre az alkalomra.

A kirándulás programja

A pályázati támogatással a szállást, étkezést, utazást és a belépők díjait fizettük ki. A szervezést a Csillagösvény utazási iroda közreműködésével valósítottuk meg, amely nagyon tartalmas és élményekben gazdag programot kínált. A következőkben ezt mutatjuk be részletesen.

Április 8. kedd

Korán indultunk, s a határátlépés után hamar elértük az első úticélunkat, Nagyváradot. Az idegenvezetőnk itt az ún. Kanonoksoron csatlakozott hozzánk, és elsőként a Szent László székesegyházat és a hozzá tartozó múzeumot csodáltuk meg. Elképedve hallgattuk, hogy mekkora jelentősége volt a régi Magyarországon ennek a nagy múlttal rendelkező, gazdag településnek. A régi kávéházból kialakított Ady Múzeumot meglátogatva városnézés következett, ahol a várat, a híres szecessziós épületeket, a magyar nyelvű színházat és az igényesen felújított belvárost láttuk.

Királyhágón rövid időre álltunk meg, mert kissé szemerkélt az eső. Kalotaszentkirályon egyik tanulónk elszavalta Ady Kalota partján című versét, és egy koszorút is tettünk az emlékházra. Estére Magyarfenesre értünk, ahol a szállásunk volt, és finom vacsorával vártak. A szálláson nem fért el mindenki, ezért nyolc diák kísérőkkel a szomszéd faluban, Tordaszentlászlón nyert elhelyezést.

Április 9. szerda

A svédasztalos reggeli és hideg ebéd felvétele után Tordaszentlászlón meglátogattuk az általános iskolát. Magyar tanítási nyelvű iskola, heti 4 román nyelvi órájuk van. A mai kor nyelvén, online formában mutatták be a környék és a település történetét, majd hasonlóképpen mi is. A diákok röplabdázni és játszani hívták a mieinket, mi felnőttek pedig körbejártuk az iskolát. Közvetlenség és fesztelenség jellemezte a látogatást. A délelőtti programba még belefért a Tordai hasadék részbeni bejárása, majd a sóbányához siettünk, ahol több emeletnyi lépcsősort megtéve, lementünk a mélybe. Közben sok információt kaptunk a sóbánya keletkezéséről, történetéről, működéséről. Kipróbáltuk mennyire visszhangzik a tárna, elmagyarázták a bányászeszközök használatát. Ilyen helyet a gyermekeink többsége még nem látott, ámultak is …

Kolozsváron a legfőbb nevezetességek sora következett: A Farkas utcai református templom a címergyűjteménnyel, a Szent Mihály templom, előtte a Mátyás-szoborcsoport, ill. Mátyás szülőháza. A végén volt egy kis idő a Házsongárdi temetőbe betérni, ahol híres elődeink nyugszanak, bár a diákjaink róluk még keveset tanultak.

Április 10. csütörtök

Torockó: Székely-kő. Azt láttuk, hogy oda felmászni nagyon megterhelő lenne, és ismét csapadék szitált, tehát a városi múzeumban töltöttünk több időt. Az idetelepített szászok híresek voltak a vas megmunkálásáról, aminek számos emlékét őrzi a múzeum. A város építészete és máig élő népművészete a magyar és szász vonásokat ötvözi, ezért egyedülálló. Nagyon sok szőttes, ruha látható a tárlókban. A jellegzetes kétszintes házak egész utcasorokon megmaradtak, Európa Nostra-díjat kaptak a közelmúltban. Nagyenyed felé haladva hatalmas pelyhekben a hó is záporozott, de a városba érve szűnni kezdett. A régi híres kollégium ma is oktatási intézmény rengeteg diákkal, tehát alaposan nem tudtuk bejárni. A Jókai- elbeszélésben emlegetett két fűzfa (nem az eredeti) ott áll az udvar végében, egyik kisebb épületben óvoda is működik. Emléktábla őrzi a híres diákok neveit.

Mire Gyulafehérvárra értünk, már kisütött a nap, s a rendbeszedett várfalak pompás látványt nyújtottak. A román stílusú nyolcszáz éves székesegyház, amely más nagyságok mellett Hunyadi János, Bethlen Gábor, Fráter György és Márton Áron temetkezési helye is, volt a következő helyszín.   A hatalmas várban rengeteg szép épület található, mi a Károly-kapuhoz sétáltunk el az ábrázolások jelnyelvét tanulmányozandó. A közelben kürtős kalácsot sütöttek, vettünk is 21 darabot, amelyen megosztoztunk a gyönyörű napsütésben megpihenve.

Visszatérve a szállásra játékos TOTÓ segítségével elevenítettük fel az itt töltött napokban hallott fontos tudni- és látnivalókat. A játék végén a jutalom a Gyulafehérváron megvásárolt hűtőmágnesek voltak.

Április 11. péntek

A szíves vendéglátás megköszönte után elindultunk az utolsó napi programjaink teljesítésére, és Méra felé vettük az irányt. Kalotaszegen hajdan hatalmas bivalycsordák legelésztek, majd jócskán megcsappant a számuk. A mérai Bivalymúzeumban Varga Gyuri bácsi anekdotákkal színesített tárlatvezetését nagy élvezettel hallgattuk, mesélt a bivalytartás titkairól, a kisebb-nagyobb kolompok szerepéről, és egyéb kiállított tárgyak használatáról. Az időjárás ismét zordabbra fordult, ezért kevés időt szántunk a körösfői kirakodóvásár portékáinak megtekintésére, helyette a környék leglátványosabb, négy fiatornyos tornyával rendelkező erődtemplomát látogattuk meg, mely a kézzel festett fakazettás mennyezetéről is híres. Hazafelé vezető utunk utolsó állomása   Sebesvár, a romos állapotú régi királyi vár volt, ahová egy könnyű sétával jutottunk fel. Az idegenvezetőnktől, Gábor Hunortól Nagyváradon búcsúztunk el, megköszönve lelkes munkáját és hatalmas tudását – két lábon járó lexikon – , amellyel példát szolgáltatott egy nem hétköznapi szakma kiváló művelésére.

A magyarságérzés az idegenvezetőnkkel valamint a kint élő emberekkel való találkozások során mindannyiunkban felerősödött. Mondhatjuk, hogy egész életünkre szóló élményt kaptunk a négy nap alatt.